Szabadság Szuverenitás Béke

ama-gi koru-E Kininigen

Elidegeníthetetlen
Jogok

nem tárgyalhatóak.

Elidegeníthetetlen jogok

és amelyhez a A hit kiáltványa számít

Az Ama-gi koru-É Kinin Trust alapítói leírták és meghatározták minden élő, szellemileg erkölcsös, értelmes lény elidegeníthetetlen jogait. Mindezt a Minden Lény Legfelsőbb Forrásának minden lényre vonatkozó isteni irányelveivel és utasításaival, valamint a legmagasabb erkölcsi és jellembeli értékekkel és elvekkel összhangban, tisztaságban és szeretetben tették.
 
 

Az elidegeníthetetlen jogok olyan jogok, amelyeket a Minden Lény Legfelsőbb Forrása minden egyes, szellemileg erkölcsös és élő racionális lénynek alapként és alapként adott, és amelyeket senki és semmi, soha és sehol nem vehet el, nem vonhat meg, nem korlátozhat, nem korlátozhat, nem korlátozhat, kivéve maga a Minden Lény Legfelsőbb Forrása.

Ezek a jogok valami igaz és a valóság természetéből, az igazságból levezethető, nem pedig ember alkotta jogok. Ezek a jogok egyetemesek, kötelezőek, alapvetőek és megváltoztathatatlanok.

Nem forgalomképesek, nem módosíthatók, nem csökkenthetők, nem távolíthatók el, nem korlátozhatók, nem oszthatók, nem elidegeníthetők, nem ruházhatók át, nem ruházhatók át, nem adhatók át és nem adományozhatók. Nem rendelhetők alá semmilyen közösségnek, csoportnak, kollektív vagy közjónak.
Ezek az elidegeníthetetlen jogok, amelyek az élő, szellemileg erkölcsös, racionális lények alapjául szolgálnak, mindig, mindenhol, minden időben és a lét minden szintjén, mindörökké érvényesek.

Te vagy.

Ezek az elidegeníthetetlen jogok mindig érvényesek, hacsak nem az elidegeníthetetlen
Megsérti egy másik élő, szellemileg erkölcsös, értelmes lény jogait.

1) A testi épséghez való jog
A test integritása mindenféle beavatkozás nélkül itt fent, ami magában foglalja a szabad, korlátlan légzést is, és minden beavatkozás elutasítását itt fent, valamint a teljes és korlátlan rendelkezési, tulajdonlási és önrendelkezési uralmat a test és annak minden szintű képe és összetevői felett. A saját genetika feletti teljes és nem vitatható tulajdonjog és rendelkezési jog a DNS/DNS és az energetikai aláírás minden formájában.

2) A szabadsághoz való jog
A szellemi, intellektuális, szellemi és szellemi szabadsághoz való jog. A teljes szuverenitáshoz való jog. Hitszabadság, gondolatszabadság, szabad akarat, szabad vélemény és ezek szabad kifejezése, a magánélethez való jog minden formában. Az élő, szellemi, erkölcsi, racionális lénnyel kapcsolatos minden adat és információ joga és tulajdonjoga. Információs önrendelkezés, az igazság és a tudás szabadsága, a szabad fejlődéshez való jog, a szellemi és szellemi továbbfejlődés joga. Az utazás szabadsága és a tartózkodási és letelepedési hely megválasztásának szabadsága. Munkát/szakmát/tevékenységet folytatni és érte méltányos ellenszolgáltatást kapni.

A szerződések szabad megkötésének joga vagy sem. Manipulációtól és befolyástól való szabadság. Szabadság és jog, hogy ne legyenek kitéve kényszernek, nyomásnak, zsarolásnak, fenyegetésnek, diszkriminációnak, hátrányos helyzetnek vagy bármilyen támadásnak. A kizsákmányolástól, kizsákmányolástól, kihasználástól, rablástól, csalástól, mentális vagy fizikai erőszaktól vagy kollektív nyomásgyakorlástól való mentességet.
A fizikai és szellemi erővel létrehozott javak, értékek és alkotások tulajdonához és birtoklásához való korlátlan jog, valamint az azokkal való rendelkezés joga és sérthetetlensége. A hasonló gondolkodású emberekkel való találkozás, gyülekezés szabadsága és a korlátlan mozgáshoz való jog.

3) A biztonsághoz való jog
A menedékhez/otthonhoz, biztonsághoz, védelemhez, békéhez, szeretethez, örömhöz, harmóniához, becsülethez, méltósághoz, szuverenitáshoz való jog. Az önkéntelen vagy kényszerű szolgaságra, jobbágyságra vagy rabszolgaságra való közvetlen vagy közvetett kényszerítés, az anyagi test és a hozzá kapcsolódó testek, a lélek vagy a szellem elleni támadások teljes mértékben tilosak. Annak a lakóhelynek a sérthetetlensége, amelyben az ész élő, szellemileg erkölcsös lény letelepedett. Az anyaság és az apaság, valamint az utódok biztonsága, bármilyen formában, beavatkozás nélkül, valamint az anya és az apa szabad döntési joga az utódok felett.

4) Az egészséghez való jog
Az abszolút szellemi, mentális és testi (valamint a legkülönbözőbb szintek anyagi testéhez kötött minden test) jog. A természethez, vízhez, táplálékhoz és levegőhöz való jog, a Minden Lény Legmagasabb Forrása által tervezett minőségben, a minket körülvevő energia manipulálása nélkül, a Föld és a rajta élő lények kárára. A testre felvitt és a testbe bevitt anyagok és összetevők feletti önrendelkezés nem vitatható szabadsága.

5) Az igazságossághoz, méltósághoz és szabad fejlődéshez való jog
Mindenkinek joga van a meghallgatáshoz, az előítéletektől való mentességhez, az egyenlő bánásmódhoz - senki sem tartozik nekem, és én sem tartozom senkinek. Egyetlen szellemileg erkölcsös, értelmes lényt sem lehet arra kényszeríteni, hogy lelkiismerete ellen cselekedjen, így egyetlen lényt sem lehet büntetni azért, mert követi a lelkiismeretét és az értékrendjét.
A jog a saját névadáshoz, a szabad akarat kifejezéséhez és az egyéniség megéléséhez. A bíróság előtti vitákban minden tény és dokumentum nyilvánosságra hozatalához való jog, valamint a pártatlan és elfogulatlan bíróhoz való jog. A tiszta, hamisítatlan és manipulálatlan és teljes igazsághoz és tudáshoz való jog. A szabad uralkodókkal együtt szabad és független bíróság létrehozásának joga a legmagasabb erkölcsi értékek és elvek szerint.

Az elidegeníthetetlen jogok egyetlen része sem értelmezhető az élő, szellemileg erkölcsös, racionális lények sérelmére, illetve nem használható fel velük szemben, illetve nem használható fel az Elidegeníthetetlen Jogokban meghirdetett és megállapított jogok és szabadságok eltörlésére, csorbítására vagy megszüntetésére.

 

Örökös!

Ezeknek az elidegeníthetetlen jogoknak a figyelmen kívül hagyása és csorbítása, amelyek minden egyes, szellemi erkölcsi értelemmel rendelkező lényt megilletnek, és amelyeket ember néven ismerünk, a szent Kozmikus Törvények megsértését jelenti, amelyek a Minden Lény Legmagasabb Forrásától származnak. Ehhez adott minden egyes részének, amely mi vagyunk, és senki másnak, kivéve azt, tartozik és annak, vele együtt járó és kötött értékek és belőle eredő alkotások mindenféle.

Elidegeníthetetlen jogok
kininigen határozza meg
nyíl

Német

Elidegeníthetetlen jogok
Kininigen

nyíl

Angol

Elidegeníthetetlen jogok
Kininigen

MD5:

48e48fe49e170d26168fbee07fb4f3d9

MD5:

71a475acc586eca66c6d527a61533ed0

Az elidegeníthetetlen jogok

Idézet a wikipedia:

Elidegeníthetetlenség

Az emberi jogokat senkitől sem lehet elvenni, de nem is lehet önként feladni vagy átengedni. Ez akkor is érvényes, ha az emberi jogok korlátozását egy (bármilyen jellegű) "még magasabb rendű jóval" próbálják igazolni; például a "közjó" értelmében, vagy egyszerűen azért, mert a lakosság többsége így döntött. Így ellentmondásban állnak a kollektivizmussal. Mivel az emberi jogok egyéni (erősen személyes) jogok, nem lehet őket egy kollektívának alárendelni, és így kikerülni az állami szuverenitás alól. Ezért például a kínzás alkalmazása akkor is jogellenes maradna, ha formálisan jogszerű törvényen vagy akár népszavazáson alapulna.

Ez a koncepció Németországban például az alaptörvény örökkévalósági záradékával valósul meg. Ily módon kifejezetten a nemzetiszocializmus hivatalos történetírását vették alapul, amelyben az egyes emberi jogok megsértését állítólag a "Volksgemeinschaft" értelmében vett "magasabb cél" szolgálatával igazolták, és demokratikusan legitimálták. Ezt a kollektivista szemléletet a "Te semmi vagy, a néped minden!" formula is összefoglalta. Ilyen szemantikával a legtöbb más totalitárius diktatúrában is találkozhatunk.

Megoszthatatlanság

Az emberi jogok egyetemességének elve mellett az emberi jogok oszthatatlanságának igénye is felmerül. Az emberi jogokat ezért mindig teljes körűen kell megvalósítani. A polgári jogok megvalósítása nem lehetséges, ha ezzel egyidejűleg nem valósul meg például az élelemhez való jog. Ezzel szemben a gazdasági vagy kulturális jogok megsértése, mint például az erőszakos kitelepítés, a nyelvek betiltása vagy a megélhetési lehetőségek megvonása, általában a polgári és politikai jogok megsértésével jár együtt.

Források

Az emberi jogok létezésének és tartalmának nemzetközileg hiteles forrása az ENSZ Emberi Jogok Nemzetközi Törvénykönyve.[13] Emellett a Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az 1948-as ENSZ-közgyűlés által elfogadott, a tagállamokra közvetlenül nem kötelező érvényű nyilatkozat azonban csak az ENSZ Közgyűlése által elfogadott nyilatkozat, amely az emberi jogok központi eszköze ebben a testületben:

  1. a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és
  2. a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya.

Mindkét egyezményt 1966-ban fogadta el az ENSZ Közgyűlése, és tíz évvel később léptek hatályba, miután a szükséges számú tagállam ratifikálta őket. Ezek kötelező érvényű jogszabályt jelentenek minden olyan tagállam számára, amely ratifikálta őket (lásd még a Az "Egyesült Nemzetek Szervezete alább).

Ezen kívül számos egyezmény szabályozza részletesen az egyes emberi jogok védelmét, például

  1. a Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről
  2. a Genfi Menekültügyi Egyezmény
  3. a Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről
  4. a Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről
  5. a Kínzás elleni ENSZ-egyezmény
  6. az ENSZA gyermek jogairól szóló egyezmény
  7. a Nemzetközi egyezmény valamennyi migráns munkavállaló és családtagjai jogainak védelméről
  8. a ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
  9. az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányához csatolt, az egyéni panasz jogáról szóló fakultatív jegyzőkönyv
  10. az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló fakultatív jegyzőkönyve
  11. a Fakultatív jegyzőkönyv az ENSZ Szociális Egyezségokmányához kapcsolódó egyéni panaszjogról

Ezenkívül a különböző kontinenseken regionális emberi jogi egyezmények is léteznek. Európában ez a Emberi jogok európai egyezménye (EJEE) vagy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény. Az alapvető jogok és az emberi jogok katalógusát tartalmazza. Az egyezményt az Európa Tanács keretében tárgyalták meg, 1950. november 4-én írták alá Rómában, és 1953. július 3-án lépett hatályba. Afrika (Banjul Charter) és az amerikai kettős kontinens (Az emberi jogokról szóló Amerika-közi egyezmény) mindegyike rendelkezik saját regionális emberi jogi szerződésekkel.

IMG_8649-2-min

30 Rögzített cikkek a következő esetekben

Amnesty International

Az emberek elidegeníthetetlen jogai

1. cikk (Szabadság, egyenlőség, szolidaritás)

Minden Emberek szabadon és egyenlő méltósággal és jogokkal születnek. Értelemmel és lelkiismerettel rendelkeznek, és a szolidaritás szellemében kell találkozniuk egymással.

2. cikke (A megkülönböztetés tilalma)

Mindenkit megilletnek a jelen Nyilatkozatban foglalt jogok és szabadságok, bármiféle megkülönböztetés, például faji vagy etnikai származás, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet alapján.

Továbbá nem lehet különbséget tenni azon ország vagy terület politikai, jogi vagy nemzetközi státusza alapján, amelyhez az adott személy tartozik, függetlenül attól, hogy az adott ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem önkormányzó vagy szuverenitása más módon korlátozott.

3. cikke (Élethez és szabadsághoz való jog)

Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és az élet biztonságához. Személy.

4. cikke (A rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem tilalma)

Senkit sem szabad rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden formája tilos.

5. cikke (A kínzás tilalma)

Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

6. cikke (Jogi személyként való elismerés)

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mindenhol jogképesnek ismerjék el.

7. cikke (Törvény előtti egyenlőség)

A törvény előtt minden személy egyenlő, és megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő védelmére. Mindenkit megillet az egyenlő védelem az e nyilatkozattal ellentétes megkülönböztetéssel és az ilyen megkülönböztetésre való felbujtással szemben.

8. cikke (Jogvédelemhez való jog)

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az Alkotmány vagy a törvény által biztosított alapvető jogait sértő cselekmények ellen az illetékes nemzeti bíróságok hatékony jogorvoslatot nyújtsanak.

9. cikke (Letartóztatás és kiutasítás elleni védelem)

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy kiutasítani az országból.

10. cikke (A tisztességes eljáráshoz való jog)

Mindenkinek teljes egyenlőséggel joga van ahhoz, hogy saját jogainak és kötelezettségeinek, valamint az ellene felhozott büntetőjogi vádaknak a független és pártatlan bíróság általi tisztességes és nyilvános tárgyaláson döntsenek.

11. cikke (Az ártatlanság vélelme)
  1. Minden bűncselekménnyel vádolt személynek joga van az ártatlanság vélelméhez mindaddig, amíg bűnösségét a törvény szerint nyilvános tárgyaláson, ahol a védelemhez szükséges valamennyi garanciát megkapta.
  2. Senki sem ítélhető el olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely az elkövetés időpontjában a nemzeti vagy nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő. Hasonlóképpen nem szabható ki súlyosabb büntetés annál, mint ami a bűncselekmény elkövetésekor fenyegetett.
cikk (Az egyén szabadságának területe)

Senkit sem lehet magánéletébe, családjába, otthonába és levelezésébe való önkényes beavatkozásnak, illetve becsületének és jó hírnevének csorbításának kitenni. Mindenkinek joga van az ilyen beavatkozással vagy károsodással szembeni jogi védelemhez.

13. cikk (Mozgásszabadság és kivándorlás)
  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon mozogjon egy államon belül, és szabadon megválaszthassa, hol él.
  2. Minden embernek joga van elhagyni bármely országot, beleértve a sajátját is, és visszatérni a saját országába.
14. cikke (Menedékjog)
  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy más országokban menedéket kérjen és élvezze az üldöztetés elől.
  2. Ez a jog nem gyakorolható olyan büntetőeljárás esetén, amelyet ténylegesen nem politikai jellegű bűncselekmények vagy az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények miatt indítottak.
15. cikk (Állampolgársághoz való jog)
  1. Mindenkinek joga van az állampolgársághoz.
  2. Senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától, és senkitől sem lehet megtagadni az állampolgárság megváltoztatásának jogát.
cikk (Házasság, család)
  1. A házasságkötésre képes embereknek joguk van a házasságkötéshez és a családalapításhoz, mindenféle faji, nemzetiségi vagy vallási alapú korlátozás nélkül. A házasságkötéskor, a házasság fennállása alatt és a házasság felbontásakor egyenlő jogokkal rendelkeznek.
  2. Házasságot csak a leendő házastársak szabad és korlátlan akaratnyilvánításával lehet kötni.
  3. A család a társadalom természetes alapegysége, és jogosult a társadalom és az állam védelmére.
17. cikke (Tulajdonhoz való jog)
  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül és másokkal együtt birtokolja a tulajdont.
  2. Senkit sem lehet önkényesen megfosztani a tulajdonától.
18. cikke (Gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság)

Mindenkinek joga van a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését egyedül vagy másokkal együtt, nyilvánosan vagy magánéletben, tanítás, gyakorlás, istentisztelet és szertartás útján kinyilvánítsa.

19. cikke (A véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága)

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a véleménynyilvánítás szabadságához; ez a jog magában foglalja a szabad véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk és eszmék keresésének, befogadásának és terjesztésének szabadságát bármely médiumon keresztül és határoktól függetlenül.

20. cikke (Gyülekezési és egyesülési szabadság)
  1. Minden embernek joga van a békés gyülekezéshez és az egyesületek létrehozásához.
  2. Senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy egy egyesülethez tartozzon.
21. cikke (Általános és egyenlő választójog)
  1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy közvetlenül vagy szabadon választott képviselőin keresztül részt vegyen országa közügyeinek alakításában.
  2. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy saját országában egyenlő esélyekkel induljon a közhivatalok betöltéséért.
  3. A nép akarata képezi a közhatalom alapját; ezt az akaratot rendszeres, valódi, általános és egyenlő, titkos szavazással vagy ezzel egyenértékű szabad választási eljárással történő, szabályos, valódi, általános és egyenlő választójog útján kell kifejezni.
22. cikke (A szociális biztonsághoz való jog)

A társadalom tagjaként mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz, valamint ahhoz, hogy nemzeti intézkedések és nemzetközi együttműködés révén, valamint az egyes államok szervezetének és erőforrásainak kellő figyelembevételével élvezze a saját méltóságához és személyisége szabad kibontakozásához nélkülözhetetlen gazdasági, szociális és kulturális jogokat.

23. cikke (munkához való jog, egyenlő bérezés)
  1. Mindenkinek joga van a munkához, a foglalkozás szabad megválasztásához, az igazságos és kielégítő munkakörülményekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
  2. Minden embernek, különbségtétel nélkül, joga van az egyenlő munkáért egyenlő bérezéshez.
  3. Minden dolgozónak joga van a tisztességes és kielégítő díjazáshoz, amely biztosítja számára és családja számára az emberi méltósághoz méltó megélhetést, és amelyet adott esetben egyéb szociális védelmi intézkedések egészítenek ki.
  4. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szakszervezeteket alapítson és azokhoz csatlakozzon érdekei védelmében.
24. cikke (Pihenéshez és szabadidőhöz való jog)

Mindenkinek joga van a pihenéshez és a szabadidőhöz, és különösen a munkaidő ésszerű korlátozásához és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

25. cikke (Jóléthez való jog)
  1. Mindenkinek joga van a saját és családja egészségének és jólétének megfelelő életszínvonalhoz, beleértve az élelmet, a ruházkodást, a lakhatást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, valamint a biztonsághoz való jog munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség vagy más, rajta kívül álló körülmények között bekövetkező megélhetés hiánya esetén.
  2. Az anyák és a gyermekek különleges gondoskodásra és támogatásra jogosultak. Minden törvényes és törvénytelen gyermek azonos szociális védelmet élvez.
26. cikke (Oktatáshoz való jog)
  1. Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatás ingyenes, legalább az alapfokú oktatás és az alapfokú oktatás. Az általános iskolai oktatás kötelező. A műszaki és szakképzést általánosan elérhetővé kell tenni, és a felsőoktatásnak mindenki számára képességeinek megfelelően, egyenlő mértékben nyitva kell állnia.
  2. Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kibontakozására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia. Hozzá kell járulnia a megértéshez, a toleranciához és a barátsághoz minden nemzet és minden csoport között, származásra és vallásra való tekintet nélkül, és elő kell segítenie az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke fenntartására irányuló tevékenységét.
  3. A szülőknek elsőrendű joga, hogy megválasszák, milyen típusú oktatásban részesüljenek gyermekeik.
27. cikke (A kulturális élet szabadsága)
  1. Mindenkinek joga van szabadon részt venni a közösség kulturális életében, élvezni a művészeteket, és részesedni a tudományos fejlődésből és annak eredményeiből.
  2. Minden embernek joga van a tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotások szerzőjeként őt megillető szellemi és anyagi érdekek védelméhez.
28. cikke (Társadalmi és nemzetközi rend)

Mindenkinek joga van egy olyan társadalmi és nemzetközi rendhez, amelyben az e nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes mértékben megvalósulhatnak.

29. cikke (Alapvető kötelezettségek)
  1. Minden embernek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges saját személyiségének szabad és teljes kibontakoztatása.
  2. Saját jogainak és szabadságainak gyakorlása során minden személy csak olyan korlátozásoknak van alávetve, amelyeket a törvény kizárólag mások jogainak és szabadságainak elismerése és tiszteletben tartása, valamint a demokratikus társadalomban az erkölcs, a közrend és az általános jólét igazságos követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében ír elő.
  3. Ezek a jogok és szabadságok semmiképpen sem gyakorolhatók az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen.
30. cikke (Értelmezési szabály)

E nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármely államot, csoportot vagy személyt feljogosítana arra, hogy olyan tevékenységet folytasson vagy olyan cselekményt hajtson végre, amelynek célja az e nyilatkozatban meghatározott jogok és szabadságok megszüntetése.

 
 

Azok, akik a biztonságot a szabadsággal szemben előnyben részesítik,
jogosan rabszolga.

Arisztotelész

hu_HUHungarian